Főoldal
Hírek
A szövetség
Jogi háttér
Kalózkodás
Szerzői jogi kézikönyv
Letöltés
Linkek
GY.I.K.
Kontakt
GY.I.K.
· Mi a különbség a magáncélú másolás és hamisítás között?
· Miért kell akkor is megfizetni az üreshordozó díjat, ha saját anyagát másolja az ember?
· Miért jogszerűtlen a fájlcsserélő programok használata?
· Bűncselekményt követek-e el, ha letöltök?
· Mely törvények szólnak a szerzői jog és az internet kapcsolatáról?
· Mi a feltétele az internetes rádió vagy tévé működtetésének?
· Mi a feltétele mp3-as portál üzemeltetésének?

A magáncélú másolást a hatályos szerzői jogi törvény szabad felhasználásnak minősíti. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a felhasználáshoz nem kell a jogtulajdonos hozzájárulását kérni, amennyiben a felhasználás az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  • nem sérelmes a mű, előadás, hangfelvétel rendes felhasználására, és
  • indokolatlanul nem károsítja a szerző, előadóművész, illetve a hangfelvétel (illetve klip esetében a klip előállítója) kiadó jogos érdekeit, továbbá
  • megfelel a tisztesség követelményeinek." (Szjt. 33.§ (2) bekezdés)."

A Szerzői Jogi Törvény fő szabálya az, hogy a hangfelvétel másolásához a szerző, az előadóművész és a kiadó engedélye szükséges. A többszörözés (másolás) engedélyezésének joga (copyright) a szerzői jog legrégebbi és legfontosabb intézménye, mely alól a Szerzői Jogi Törvény csak nagyon szűk körben enged kivételt. A hangfelvételről készített másolat csak abban az esetben minősül magáncélú másolatnak, ha egyrészt megfelel a szabad felhasználás fent felsorolt hármas feltételrendszerének és ezen túlmenően:

  • a magáncélú másolásból közvetve sem származik anyagi haszon, (ha pl. egy DJ másolt CD-t használ, az általa másolt hanghordozó felhasználása közvetetten növeli jövedelmét)
  • más számára még ingyen sem készíthető másolat számítógéppel vagy digitális hordozóra (írható CD)

Az üreshordozó díj azt a célt szolgálja, hogy a szerzői jog jogosultjainak kárpótlást nyújtson a műveik, rögzített előadásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolása miatt kiesett bevételekre tekintettel. Az üres hordozók importőrjeit kötelezi a törvény e díj megfizetésére. Az üres hordozónak az országba történő behozatalakor még nem lehet tudni, hogy a hordozó majdani megvásárlója a hordozót szerzői jog által védett mű vagy saját anyag másolására fogja használni, ezért a díjat minden egyes üres hordozó után meg kell fizetnie az importőrnek.

2002-ben 25 millió üres Cd-t és további kb. ötmillió hangkazettát importáltak az országba. Piackutatási eredmények azt igazolják, hogy hangkazetták legfeljebb 5%-át használják saját anyag másolására, míg ez az arány az üres Cd-k esetében eléri a 10%-ot. Összehasonlításképpen: 1999-ben hozzávetőleg 500 ezer üres Cd-t importáltak Magyarországra, 2002-ben pedig 25 milliót. Bár valószínűleg a számítógépes ellátottság és így a Cd-kre mentett adatállomány nagysága is növekedett, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az 1999-es évet követően az asztali majd a számítógépekbe építhető Cd írók és ezzel párhuzamosan az Internet elterjedése indította el a szerzői jog által védett teljesítmények mára hihetetlen mértékű másolását és ezzel az üres Cd-k iránti kereslet MEGÖTVENVENSZEREZŐDÉSÉT!

Az üreshordozók árába épített 40 forintnyi összegen a szerző, az előadóművész és a hangfelvétel előállítója osztozik 50%-30%-20% arányban.


A fájcserélő programok működésének elve az, hogy használói a birtokukban lévő hangfelvételeket számítógépük segítségével a NYILVÁNOSSÁG - azaz a filesharing programok használói - SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐVÉ TESZIK. A szerzői jog által védett hangfelvételek ilyen felhasználására jogszerűn csak akkor van lehetőség, ha ehhez a szerző, az előadóművész és a hangfelvétel előállítója előzetesen hozzájárult. E hozzájárulás hiányában a hangfelvétel nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele jogellenes felhasználásnak minősül. A cserebere csak úgy tud megvalósulni, hogy a fájcserélő programok használói jogszerűtlenül teszik a birtokukban lévő hangfelvételeket az Interneten nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé.


A letöltés önmagában nem bűncselekmény, amennyiben a letöltés, azaz másolat készítés a számítógép memóriájába vagy egyéb adathordozóra (CD-R) magáncélú felhasználás céljára készül és meg is marad e keretek között.Meg kell említeni, hogy arról egyelőre folyik a jogalkotói és jogalkalmazói berkekben vita, hogy jogsértő forrás felhasználásval készíthető-e jogszerűen magáncélú másolat., azaz például az interneten elérhető, oda engedély nélkül nélkül feltett hangfelvételről készíthető-e legális másolat. A német Szerzői Jogi Törvény például úgy foglal állást, hogy csak jogtiszta forrás esetén számíthat a magáncélra készült másolat jogszerűnek.


1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. 26. szakasz (8) bekezdés,73. szakasz (1) bekezdés e) pont 76. szakasz (1) bekezdés c) pont 82. szakasz (1) bekezdés c)

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyese kérdéseiről 7-13. szakasz


Amennyiben nem interaktív rádióról illetve televízióról van szó, úgy a felhasználás a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítésének minősül. E felhasználást közös jogkezelés keretében lehet jogosítani. A szükséges szerződést az Artisjus-szal és a MAHASZ-szal illetve az EJI-vel kell megkötni. utóbbi két szervezet közösen végzi a jogosítást, tehát csak egy szerződést kell a felhasználónak megkötni.


Engedélyt kell kérni és kapni a hangfelvétel szerzőjétől (Artisjus-on keresztül), előadójától (EJI-n keresztül) és kiadójától. A kiadók egyénileg végzik a jogosítást, tehát a felhasználandó hangfelvételek kiadóit egyenként kell megkeresni.

FŐOLDAL | HÍREK | A SZÖVETSÉG | JOGI HÁTTÉR | KALÓZKODÁS | MÉDIAFIGYELŐ | LETÖLTÉS | LINKEK | GY.I.K. | KONTAKT

©2005-2011 - Pro Art | Impresszum