Főoldal
Hírek
A szövetség
Jogi háttér
Kalózkodás
Szerzői jogi kézikönyv
Letöltés
Linkek
GY.I.K.
Kontakt
Hírek

GLOBÁLIS ZENEI JELENTÉS 2016

A zeneipar globális bevételei 3,2%-kal emelkedtek, a digitális értékesítés el?ször hagyta le a fizikait

A hangfelvételipar nemzetközi szervezete, az IFPI publikálta szokásos, éves jelentését, amelyben a piac 2015-ös számait, trendjeit mutatja be. Ezzel párhuzamosan a MAHASZ is elkészítette az előző év hazai mérlegét, statisztikáit. Az információk megtekinthetők a MAHASZ weboldalán:
- Zenei Piac 2016 - az elemzés letöltése (pdf)
- Éves piaci statisztikák megtekintése

A legfontosabb adatok, tendenciák pedig az alábbi hírlevélben is elolvashatóak.

- A digitális értékesítések az iparági bevételek 45%-át teszik ki, a fizikai értékesítések 39%-ával szemben; 2015-ben már Magyarországon is gyakorlatilag utolérték a digitális bevételek a fizikai termékek forgalmát.
- A streaming bevételek 45,2%-kal emelkedtek globálisan, 95%-kal Magyarországon
- A zenefogyasztás robbanásszerűen növekszik a világon, de az "értékhézag" ("value gap") az előadók és kiadók fenntartható bevételnövekedésének legnagyobb fékezőereje



A nemzetközi zenei piac fontos mérföldkőhöz érkezett 2015-ben; a digitális értékesítések először váltak a hangfelvételek elsőszámú bevételi forrásává, megelőzve a fizikai eladásokat.

A 10,2%-kal, 6,7 milliárd dollárra emelkedő digitális értékesítés a teljes bevétel 46%-át teszi ki, szemben a fizikai eladások 39%-ával. A digitális értékesítések Magyarországon is gyakorlatilag utolérték a fizikait, a hazai 54%-os emelkedésnek köszönhetően (miközben tavaly még kétszer annyi bevételt produkáltak a fizikai termékek).

A zeneipar összbevétele (fizikai és digitális értékesítések + kiadói és előadói jogdíjbevételek) 2015-ben nemzetközi szinten 3,2%-kal 15 milliárd dollárra, Magyarországon 12,5%-kal, 6,6 milliárd forintra nőtt. A piac közel két évtized múltán először mutatott számottevő növekedést.

A ránézésre bíztató iparági adatok mögött azonban egy mély és egyelőre megoldatlan probléma is rejlik. A zenét rekordszinten fogyasztják világszerte, ám ez a drasztikusan emelkedő fogyasztás nem produkál fair mértékű anyagi ellenszolgáltatást az alkotók számára. Ez annak a piaci torzulásnak az eredménye, amit "értékhézagnak" (angolul "value gap") nevezünk.

A JELENTÉS LEGFONTOSABB SZÁMAI

A 2016-os Globális Zenei Jelentés a hangfelvételek nemzetközi piacának állapotát mutatja, valamint kiemeli az innováció és a befektetés szerepét a digitális korszakhoz alkalmazkodó iparágban.

Továbbra is a streaming az iparág legjobban növekvő bevételi forrása. A bevételek 45,2%-kal, 2,9 milliárd dollárra emelkedtek; az elmúlt öt évet tekintve pedig megnégyszereződtek. Magyarországon a 2015-ös emelkedés 95%-os, és 554 millió forintot tesz ki a bevétel.

Az okostelefonok terjedésének, a magas minőségi szolgáltatások egyre növekvő elérhetőségének, valamint a rajongók jogszerű zenefelhasználás iránti egyre nagyobb érdeklődésének köszönhetően a streaming a globális bevételek 19%-át teszi ki, szemben a 2014-es 14%-kal. A streaming a digitális bevételek 43%-át biztosítja, majdnem utolérve a letöltésekből származó bevételeket (45%). Magyarországon a streaming az összbevétel 8,3%-a, míg 2014-ben még csak 4,7%-ot tett ki; a streaming a digitális bevételek 48,8%-át adja, míg a letöltések a 22,1%-ot.

A prémium előfizetéses szolgáltatások drámai bővülést mutattak az elmúlt években. Világszerte kb. 68 millió ember fizet elő rájuk, a 2014-es 41 millióhoz, és az adatfelvétel kezdetekor (2010-ben) fennálló 8 millióhoz képest.

A letöltések továbbra is fontos szerepet töltenek be. Az iparági bevételek 20%-át teszik ki, és 10,5%-kal csökkentek, de Magyarországon még ez a szektor is növekszik; 2015-ben 42%-kal.

Emelkedtek a jogdíjbevételek. A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért, többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek globálisan 4.4%-kal emelkedtek, 2,1 milliárd dollárra. Magyarországon az emelkedés 17%-os, és 4 milliárd forintot tesz ki az előadók és kiadók jogdíjbevétele. A jogdíjak jelentik az elmúlt évek legstabilabb bevételi forrását, a globális bevétel 14%-át produkálva. Magyarországon a teljes bevétel 58,2%-át teszik ki az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak.

A fizikai formátumok bevételei csökkentek, nemzetközi szinten 4.5-kal, Magyarországon 19,7%-kal. (Az ezt megelőző években a csökkenés 8,5 és 10,6, illetve 14,1 és 8,1% volt.) A szektor a nemzetközi bevételek 39%-át adja (Magyarországon 19%-ot), ugyanakkor számos nagy piacon továbbra is a vásárlók legkedveltebb formátuma (Japánban 75%, Németországban 60%, Franciaországban 42%.)

AZ ÉRTÉKHÉZAG KIKÜSZÖBÖLÉSE A JOGALKOTÓK ASZTALÁN

Az "értékhézag" (angolul: "value gap") azért tudott létrejönni, mert néhány meghatározó digitális szolgáltató megkerülhette a zene jogosításának alapvető szabályait. A felhasználók számára feltöltési lehetőséget biztosító szolgáltatások azt vallják, nem szükséges a felületükön elérhetővé tett zenéket jogosítaniuk (vagy mesterségesen alacsony áron tudják azokat jogosítani), arra hivatkozva, hogy az internet fejlődésének korai szakaszában született nemzetközi e-kereskedelmi törvényekkel összhangban mentességet (angolul: "safe harbour") élveznek, mivel ők csak közvetítő szerepet töltenek be a feltöltők és a fogyasztók között.

A mentességi szabályokat ma tévesen alkalmazzák. Bevezetésük célja a valóban passzív online közvetítők védelme volt a jogosítás felelőssége alól. Nem volt céljuk azonban a zene terjesztésében aktívan részt vevő, üzleti modelljüket erre (is) építő cégek mentesítése azok alól a szabályok alól, amelyek a piacon működő további zenei szolgáltatásokra viszont érvényesek. Ennek eredménye egy eltorzult piac, egyenlőtlen verseny, és az az állapot, hogy a művészek és kiadóik nem jutnak hozzá munkájuk megérdemelt ellenértékéhez.

A világ zenei közössége és a szélesebb körű kreatív szektor jogosultjai egyaránt elkötelezettek ennek a jogalkotási anomáliának a megszüntetésében. Véleményük szerint semmi sem indokolja az üzleti modelljüket a zenére és más kreatív tartalmakra építő digitális platformok számára, hogy mentességet élvezzenek, miközben profitjuk származik abból, hogy a zenét elérhetővé teszik az interneten.

A felhasználók számára feltöltési lehetőségeket kínáló, a "mentesség" hibás alkalmazását élvező platformok több mint 900 milliós felhasználói táborral bírnak. Mégis, az őket magába foglaló hirdetés-alapú szektor világszinten csak 634 millió dollárt hoz a zeneiparnak, ami a teljes bevételeknek mindössze 4%-a.

Fontos lépés történt 2015 decemberében, amikor az Európai Bizottság kiadta a "Modern, európaibb szerzői jogi keretrendszer felé" című anyagát. Miközben elismerték, hogy a zene és más kreatív tartalmak, valamint az online szolgáltatások egyaránt fontosak az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés számára, a kiadvány egyértelműen azonosítja az "értékhézag" problémáját. A Bizottság az "értékhézag" kezelésére vonatkozó előzetes javaslatait 2016-ban tervezi publikálni.

Zenei Piac 2016 - az elemzés letöltése (pdf)

Bővebb információk, adatok, táblázatok és elemzések megtalálhatóak a MAHASZ weboldalán.

Bármilyen felmerülő kérdés esetén az info@mahasz.hu címen készséggel állunk rendelkezésre.


<<< vissza a hírekhez

FŐOLDAL | HÍREK | A SZÖVETSÉG | JOGI HÁTTÉR | KALÓZKODÁS | MÉDIAFIGYELŐ | LETÖLTÉS | LINKEK | GY.I.K. | KONTAKT

©2005-2011 - Pro Art | Impresszum