Főoldal
Hírek
A szövetség
Jogi háttér
Kalózkodás
Szerzői jogi kézikönyv
Letöltés
Linkek
GY.I.K.
Kontakt
Hírek

Idén a YouTube legyőzte a rádiót Magyarországon

Jön a Zeneipari Jelentés 2016

Médiatörténeti pillanat: idén először többen hallgattunk a YouTube-on zenét, mint a rádióban - derült ki egy friss hazai felmérésből. Főleg a 18-29 éveseknél látványos az online zenék térnyerése: a fiatalok 80 százaléka már a neten hallgatja kedvenceit. Októberben hozzák nyilvánosságra a Magyarország zenefogyasztását vizsgáló tanulmányt, de néhány eredmény már most publikus.

A magyar zenére jól látható igény van, és az embereknek az sem közömbös, milyen zene szól. A reprezentatív, magyar lakosság körében készült felmérésből kiderült ugyanis, hogy amikor külföldi és magyar előadók közül kell választanunk, kétszer annyian voksolunk inkább a hazai zene mellett. A megkérdezettek fele szerint pedig az a lényeg, hogy "jó legyen a zene" - függetlenül annak "nemzetiségétől".

Koncerten a lakosság 62 százaléka járt az elmúlt egy évben - ami kétszerese a 2013-as tanulmányban mért eredménynek. Nem csak a szó hagyományos értelmében vett koncertre terjedt ki a felmérés, hiszen például a falunapok, gasztrofesztiválok igen fontos szerepet töltenek be a magyar lakosság élőzene-fogyasztásában, de a bisztrókban vagy éppen a színházakban hallható élőzene is beleértendő az eredménybe.

A rádió és a YouTube - vagy ehhez hasonló más "streaming" szolgáltatások közötti versenyt összesítésben az utóbbi nyeri, korosztályonként azonban változó a helyzet. Nem meglepő, hogy a streaminget a fiatalok részesítik előnyben: a 18-29 évesek több mint háromnegyede választja az ilyen típusú online zenehallgatást, míg az 50 és 60 év közöttieknek már csak a 38 százaléka. Utóbbiak 84 százaléka elsősorban rádión hallgat zenét.

Telefonon, CD-n, más adathordozókon tárolt zenéket ugyanakkor mindegyik vizsgált korosztály hasonló arányban hallgat. A 18 és 29 év közöttiek 46%-a választja a zenehallgatásnak ezt a hagyományosabb formáját, a 30 és 49 év közöttiek fele, míg az idősebbeknél ez az arány 58%.

Nem csak a "fogyasztói" oldalról nézve voltunk aktívak az elmúlt egy évben: a 18-60 éves lakosság 71 százaléka énekelt, majdnem ötöde pedig zenélt hangszeren.

Bár ezek az értékek egyelőre nem összehasonlíthatóak az európai átlaggal, az egyértelműen látszik, hogy a három évvel ezelőtti adatokhoz képest növekedett a magyarok zenével kapcsolatos aktivitása.

"A friss kutatás eredményei nagyban eltérnek a témában eddig rendelkezésre álló Eurobarometer adataitól. A mostani felmérés internetes lekérdezésre épült, míg az európai felmérés személyes interjúkra. Míg az Eurobarometer az éneklésre kulturális tevékenységként utalt, a magyar kérdőív tágabban értelmezte" - magyarázza a különbségek okait dr. Horváth Péter, a ProArt egyesület igazgatója. "Mindemellett biztosan állíthatom: az idei kutatás eredményei pozitívabb képet festenek a magyar zenefogyasztási szokásokról, mint az európai felmérés. Jóval nagyobb számokat mértünk az élőzene-fogyasztásban és a magában a zenélésben is".

A tanulmányt a ProArt megbízásából a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont készíti.

A ProArt-ról
A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.

További információ
A Zeneipari Jelentés részeredményeivel kapcsolatban a Hétfa Kutatóintézet cikke ezen a linken érhető el.

Kapcsolat
Dr. Horváth Péter
igazgató
Email: info@proart.hu

<<< vissza a hírekhez

FŐOLDAL | HÍREK | A SZÖVETSÉG | JOGI HÁTTÉR | KALÓZKODÁS | MÉDIAFIGYELŐ | LETÖLTÉS | LINKEK | GY.I.K. | KONTAKT

©2005-2011 - Pro Art | Impresszum