Főoldal
Hírek
A szövetség
Jogi háttér
Kalózkodás
Szerzői jogi kézikönyv
Letöltés
Linkek
GY.I.K.
Kontakt
Kalózkodás
  1. Nemzetközi helyzet

    Minden olyan tevékenység kalózkodásnak minősül, ami sérti a szerzőik, az előadóik, illetve a kiadóik többszörözési jogát, legyen szó hanghordozók jogosulatlan előállításáról, másolásáról vagy azok forgalmazásáról, illegális másolat nyilvános bemutatásáról (zenegép, diszkó), vagy arról, hogy valaki zenei fájlokat tesz engedély nélkül bárki számára hozzáférhetővé az Interneten. Magyarországon ma a gyakorlatban sajnos mindez a bocsánatos kategóriájába tartozik, a közerkölcsöt nem sérti, pedig a kalózkodás jogellenes, elvben - hatályos törvények szerint jog szerint - komoly pénzbüntetést vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztést von maga után. Hogy a kalózkodás piaci részesedését hazánkban még mindig nem sikerült 10-15 százalék alá szorítani, abban elsősorban az enyhe bírói ítéletek a felelősek, azok visszatartó hatása egyelőre nem számottevő.

    Nemzetközileg három fő kalózkiadványok-típust különböztetünk meg: "egyszerű", "counterfeit" és "bootleg'.
    1. "Egyszerű" minden olyan illegális termék, mely kivitelében nem törekszik utánozni az eredetit, illetve sajátos elképzelés alapján állítják össze (például Best of vagy Greatest Hits albumok). A borítók gyakorta csak kézzel írt számlistát tartalmaznak.

    2. A "counterfeit" kiadványok tulajdonképpen a valódi hamisítványok, a nagyközönséghez leginkább eljutó, azt leginkább becsapó kalóztermékek. Minden elem - a borító (feliratok, kiadói márkajelzések), a hanghordozó szitanyomata stb. - általában a megtévesztésig hasonlít az eredetire.

    3. Az úgynevezett "bootleg"-lemezek az illető előadó és/vagy annak kiadója tudta nélkül rögzített és különböző hanghordozón kereskedelmi forgalomba került koncertalbumokat jelentik.

  2. Hazai helyzet

    Az elmúlt tíz évben Magyarországon jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a kalózipar piaci részesedését: míg 1989-1990-ben a forgalomba került hanghordozók 90 százaléka volt hamis, addig ma a kalózkiadványok piaci részesedése 15-20 százalék alatt marad.

    Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben átalakult az illegális hanglemez-szektor. Míg régebben a kalózforgalom túlnyomó többsége a nagyobb ("KGST") piacokon realizálódott, illetve az illegális kiadványok a normál kereskedelmi bolthálózatba is könnyedén bejutottak, addig ma inkább a hirdetések útján terjedő CD-írás, illetve az internetes "terítés" jelenti a legfőbb értékesítési csatornát.

    Előfordul, de már nem jellemző, hogy a gyártás során keletkezett "selejtet", illetve a szándékos többletet próbálják meg az alkalmazottak értékesíteni; hogy tisztázatlan eredetű áru jut a hivatalos kereskedelmi forgalomra; hogy a vámon fennakad egy-két ukrán vagy román szállítmány. Manapság inkább az írható CD-re készült, többségében egyéni összeállítású és hazai gyártású "albumok", illetve egyre nagyobb számban készült mp3-as CD-k kaphatók vásárokon, piacokon vagy hirdetés útját.

  3. a ProArt tevékenysége a kalózkodás ellen

    A kalózkodás visszaszorítása érdekében a ProArt két jelentős fronton is harcol.

    A fizikai formában megjelenő kalóztermékek (CD: kazetta, DVD, stb.) elsődleges előfordulási helyeit kiemelt figyelemmel kezeljük. A ProArt munkatársai folyamatosan ellenőrzik a piacokat, lemezboltokat, gyűjtik az információkat, akciókat terveznek és szerveznek, szoros együttműködésben a különböző hatóságokkal (Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség, stb.).

    Az esetlegesen talált illegális hanghordozókat a hatóság lefoglalja, majd szakértőhöz küldi, aki megállapítja, hogy valóban illegális másolatok találhatók-e a hordozón, illetve konkrétan mely jogtulajdonosok jogai sérültek a kalóztevékenység során. Amennyiben megbizonyosodik a kalózkodás ténye, a bíróság az illegális hordozókat elkobozza, illetve rendelkezik további sorsukról. Vagy átadják őket a MAHASZnak megsemmisítésre, vagy maguk intézik ezt.

    A kalózkodás elleni küzdelem másik frontja a világháló. A ProArt az Internetet is folyamatosan figyeli, mivel a világhálón az elmúlt években nagy számban bukkantak fel illegális digitális másolatok, általában mp3-as formátumban. Ha ilyen jellegű anyagok nyomára bukkannak, a csoport tagjai megkeresik a szerverüzemeltetőket, megjelölik a kérdéses illegális fájlokat, majd kérik, hogy töröljék azokat vagy tegyék lehetetlenné a hozzáférésüket. E kérésnek az üzemeltetők jelentős hányada eleget is tesz, ellenkező esetben az üzemeltetővel szemben is jogi eljárás kezdődhet.

    A munkát megnehezíti, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat, illetve ez eddig megszületett ítéletek meglehetősen elnézőek a hamisítókkal szemben. Bár a törvény szerint a kalózkodás alapesetben 2-5 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetéssel, és/vagy közérdekű munkára való kötelezéssel, és/vagy pénzbüntetéssel szankcionálható, az évi néhány száz, zenei kalózkodással kapcsolatos ítélet szinte kivétel nélkül enyhébb pénzbüntetéssel, többszöri "visszaesők" esetében felfüggesztett szabadságvesztéssel végződik. Pedig hogy a letöltendő szabadságvesztésnek mekkora lehet a visszatartó hatása, bizonyítja a nyíregyházi példa, ahol két román állampolgárságú, illegális kiadványokat terjesztő férfi 5, illetve 8 hónapi letöltendő börtönbüntetést kapott, és azóta a helyi piacokon nyíltan senki sem árul kalózkazettákat, illetve CD-ket.
FŐOLDAL | HÍREK | A SZÖVETSÉG | JOGI HÁTTÉR | KALÓZKODÁS | MÉDIAFIGYELŐ | LETÖLTÉS | LINKEK | GY.I.K. | KONTAKT

©2005-2011 - Pro Art | Impresszum