A szerzői jog kihívásai az ALAI 2025 konferencián

A horvát-magyar szervezésű tanácskozás apropóját a 140 évvel ezelőtt elfogadott első magyar szerzői jogi törvény adja, amelyet 1884-ben előbb Magyarországon, majd Horvát-Szlavónországban is kihirdettek. A kongresszus a világ legtekintélyesebb szerzői jogi egyesülete, az ALAI égisze alatt zajlik, amelyet még Victor Hugo kezdeményezésére alapítottak 1878-ban. A rendezvény létrejöttét az EJI jogdíjbizottságai is támogatták.

A tanácskozáson az előadók számára létfontosságú témák is napirendre kerültek, így például hogy milyen védelemben részesülhet az előadóművész, ha jogait már átruházta a producerre, vagy hogy miként biztosítható több jogdíj az előadóművészeknek a zenei és filmes platformokon felhasznált produkcióik után.

A kongresszuson - a Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgató-helyettese, a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese és számos szerzői jogi kiválóság mellett - előadást tartott Tomori Pál, az EJI igazgatója is.

A hangfelvételkiadók nemzetközi szervezetének, az IFPI-nak a jogi vezetője, Lauri Rechardt az ALAI 2025 konferencián a szerzői jogi rendszer fontosságáról beszélt. Rechardt kiemelte, hogy a jelenlegi, kizárólagos jogokon alapuló rendszer miként támogatja a zene versenyképes piacát, választási lehetőséget és növekvő bevételeket teremtve a művészek számára. Beszélt az iparág előtt álló kihívásokról is, mint az AI és a streamingcsalás, hangsúlyozva, hogy a kiadók folyamatosan dolgoznak a megoldásokon. Az IFPI európai jogi igazgatója, Kristina Janušauskaitė pedig a streaming gazdaságróli szerepéről szóló beszélgetésben képviselte a szervezetet.

Az eseményen a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért képviseletében részt vett dr. Horváth Péter (a kiemelt képen), valamint dr. Grad-Gyenge Anikó (a kiemelt képen).