2025-ben az Artisjus összesen 15 milliárd 195 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak és zeneműkiadóinak. Ez a 2024-ben kifizetett 13 milliárd 538 millió forintnál 12%-kal több. Míg abban az évben a pandémia előtti összeg reálértékétől még kis mértékben, 1,5%-kal elmaradt az összes jogdíj, addigra 2025-ben már 5,9%-kal meghaladta azt. Ezzel a világjárvány, majd a gazdasági válság által okozott mélyrepülés véget ért. Ez a zenét használó iparágak sikeres teljesítményén túl annak köszönhető, hogy 2025-ben végre lehetővé vált a jogdíjak inflációkövető emelése.
Az összes jogdíj 59%-a magyar zenékre jutott
Az elmúlt egy évtizedben folyamatosan nőtt a magyarok részesedése az összes jogdíjból. Ez főként az online zenehallgatás utáni jogdíjak további erősödésének köszönhető, mivel ott az Artisjus csak közvetlenül a magyar dalok után érvényesíthet jogdíjat. De ezen túl is évről évre emelkedik a hazai szerzők részesedése az összes jogdíjból, 2025-ben már majdnem elérte az 59%-ot. Ez részben az ún. glokalizáció jelenségével magyarázható: nemzetközileg megfigyelhető jelenség, hogy a globális platformokon egyre inkább a helyi zenéket fogyasztják az emberek. 2024-re ez a folyamat odáig erősödött, hogy a streaming platformokon lejátszott zenék 50%-a magyar volt. Hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, ahol az éves top 10 csak helyi zenékből áll össze.
Fontos bővülési ok még az arénakoncertek számának növekedése, és abban a magyar fellépők (így magyar dalok) magas aránya. A pandémia előtt ez szinte kizárólag a nemzetközi sztárprodukciók terepe volt, 2024-2025-ben viszont a magyar fellépők számára is elsődleges piaccá lépett elő.
Az új regisztrált szerzők ötöde húsz év alatti
Az Artisjushoz regisztráló új szerzők száma 2020-ban ugrott meg jelentősen, aztán visszaesett, majd kilengésekkel, de újra nőni kezdett. 2025-ben 1403 szerző regisztrált. Ezen belül a fiatalok aránya folyamatosan emelkedik. Míg 2021-ben csak 106 húsz év alatti szerző jelentkezett be a jogkezelő rendszerébe, addig ez 2023-ra majdnem megkétszereződött (193), 2025-ben pedig már 298 húsz év alatti szerző érkezett, ami majdnem háromszoros növekedés négy év alatt. A húsz év alattiak aránya így 21,2% az új regisztráltak között. Érdekes módon a harminc alattiak aránya stabilan 51-53% között mozgott az utóbbi pár évben, vagyis a húsz-harminc közöttiek aránya csökkenő tendenciát mutat.
Majdnem 29 ezer új dal, MI-hatás?
A fentieknek megfelelően a regisztrált új szerzemények száma is növekszik. 2020-ban ez is megugrott, majd visszaesett – a pandémia miatti lezárások a dalok adminisztrációjának rendbetételével jártak sok alkotó számára. De 2024-re már a pandémia által megnövelt volument is meghaladta az új dalok száma: több mint 26 ezer új dalt regisztráltak, az előző évinél 27%-kal többet. Ez 9%-kal még 2025-ben is nőtt, így az Artisjusnál 28 874 új szerzeményt jegyeztek be a szerzők.
Az utóbbi két év látványos növekedésére a legvalószínűbb magyarázat, hogy a zeneszerzés, szövegírás és hangszerelés munkáját immár egyre több mesterséges intelligencia alapú eszköz is támogatja, így az emberi dalszerzői munka szélesebb kör számára érhető el, és ez nagyobb mennyiségű dalt eredményez. (Az Artisjushoz regisztrált zenék mindig tartalmaznak emberi alkotási mozzanatot, tehát az MI ezeknél legfeljebb ezt támogató eszközként szerepel, nem önálló "gyártóként".)
A szerzők által megadott adatok alapján szerint a három legnépszerűbb műfaj a pop (24%), a rock-metal (18%) és az electro-dance (15%).
Olvasd el a teljes cikket ide kattintva, és nézd meg a zene365 a témáról lapozós TikTok-posztját itt!