Az amerikai férfi 2017 és 2024 között mesterséges intelligenciával generált dalok tömkelegét töltötte fel a legnagyobb zenei platformokra (Spotify, Apple Music, Amazon Music, YouTube Music), majd automatizált fiókok ezreivel hamis lejátszásokat generált.
A Peru (INDECOPI) által vezetett, Paraguay, Brazília, a Dominikai Köztársaság és Ecuador hatóságainak részvételével zajló akcióban több mint 300 olyan domaint blokkolnak, amelyek illegális zeneletöltéshez (stream ripping) és kártékony szoftverek terjesztéséhez köthetők. A megcélzott oldalak az elmúlt évben havonta átlagosan 15 millió látogatót vonzottak, és több mint 5,4 millió egyedi felhasználót értek el. A vizsgálatok kimutatták, hogy a tiltott oldalak közül 44 terjesztett közvetlenül vírusokat, veszélyeztetve a felhasználók adatbiztonságát.
Az idei fókusztéma - "Túlélőcsomag - Mi kell a magyar zeneipar túléléséhez és a továbblépéshez?" - arra keresi a választ, hogyan alkalmazkodhat a hazai zeneipar az elmúlt években felgyorsult változásokhoz. A Covid óta a szakma folyamatos bizonytalanságban működik: meggyengült a rádió korábbi slágerépítő szerepe, nehezebb helyzetbe kerültek a klubok és fesztiválok, változnak a közönség szokásai és lehetőségei, miközben a streaming, a jogkezelés és a generatív AI is új kihívásokat hoz.
A hangfelvétel-ipart világszinten képviselő IFPI és annak kanadai tagszervezete, a Music Canada által koordinált akciót azért hívták életre, mert a Musi engedély nélkül tesz hozzáférhetővé a nyilvánosság számára szerzői jogi védelem alatt álló hangfelvételeket. A vád szerint a Musi szándékosan megkerüli a YouTube által alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket, hogy aztán tartalmat lopjon a szolgáltatásról, ezzel pedig megfosztja az előadókat és a jogtulajdonosokat az őket jogszerűen megillető bevételtől.
Smith ahelyett, hogy néhány dalt streameltetett volna extrém mennyiségben - ami könnyebben kiszúrható -, hatalmas mennyiségű AI-dal között osztotta szét a hamis lejátszásokat. A botok a csúcsponton naponta több mint 660 ezer alkalommal indították el a trackeket.
Az új ProArt Zeneipari Jelentés ad egy friss pillanatképet, illetve és vázol egy trendet, ami egyszerre durva és potens.
Beszélgetőtársak:
Incze Kinga, a kutatást végző Whitereport és Mediaspace.global ügyvezetője,
dr. Horváth Péter, a kutatást megrendelő ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója
és dr. Tóth Péter Benjamin, a kutatás érintettjeit, a szerzőket képviselő Artisjus üzleti transzformációért felelős igazgatója
Moderátor: Horváth Gergely, a Dalszerző főszerkesztője
A legfontosabb megállapítások
A ProArt Zeneipari Jelentés 2025/2026 rámutat, hogy a digitális transzformáció második hulláma olyan új piaci szegmenst hozott létre, amelyben a techcégek a dalszerzők, előadóművészek és hangfelvétel-kiadók engedélye nélkül használták és használják fel a zenei tartalmakat az AI-modellek betanításához.
A GEMA szerint a Suno engedély és jogdíjfizetés nélkül használta fel többek között a Boney M., Lou Bega és az Alphaville dalait AI-modelljeinek betanításához. A bíróság kimondta, hogy a vállalat jogellenesen szerezte meg, dolgozta fel és reprodukálta a GEMA által képviselt zeneműveket, ezért kártérítést kell fizetnie. Az összeg egyelőre nem ismert.
A több mint 16 tonnányi hamis áru a nemzeti válogatottak hivatalos mezeit és logóit utánozta, és illegális utcai árusokon, online piactereken, valamint a közösségi médián keresztül került volna forgalomba. A lefoglalt termékek feketepiaci értéke meghaladta a 2 millió eurót, míg a jogtulajdonosokat ért becsült kár több mint 7 millió euró.
A legjelentősebb hangfelvétel-előállítókat képviselő IFPI, az RIAA, az A2IM, a WIN, az IMPALA, a Grammy-díj, a SAG-AFTRA és a Human Artistry Campaign az önkéntes zeneszámcímkézésre vonatkozó egységes javaslatot jelentettek be, amelynek célja, hogy a rajongók egyértelműbb információkhoz juthassanak arról, ha a hangfelvételben generatív mesterséges intelligenciát (GenAI) használtak fel.